Nem hittem volna, hogy ennyi szünet után majd pont a Welcome to Night Vale ad majd nekem ihletet. Nohát-nohát.
Avagy: mit írj akkor, ha még december 23-án sincs semmiféle karácsonyi hangulatod, és az angyalokról sem éppen az jut eszedbe, ahogyan a pásztoroknak útmutatást adnak.
Ez egy vers. Ami angst.
{ Bőrük ezüstösen csüng és szárnyuk véres, / Felfalták imáid, de hitük – még éhes. }